Csak egy fagyit ettem volna veled...
Közben hozzád bújni, fogni a kezed.
Csak egy fagyit ettem volna veled
Ott, ahová egy éve készültem menni veled.
Vágytam érintésed, vágytam csókod édes ízét.
Vágytam a szót, mit úgy hívnak: megértés.
Vágytam a szóra, ami élteti a lelket,
Vágytam élni érted... És álmodni is mertem.
Csak egy fagyit ettem volna veled.
Nevetve menni az úton, érezni,hogy fontos vagyok neked.
Csak egy fagyit ettem volna veled...
Nem tetted meg értem... ennyit értem neked.
Búcsúzom édes
Keringtem az útvesztőben, s te megfogtad a kezem...
Vittél, vittél...S én bízva mentem veled.
Éreztem az erőt benned, hittem minden lépted.
Ettől lett ismét értelme a létnek...
Szép volt minden hajnal, s benne az ébredésem.
Az éjjel szőtt álmokat neked gyűjtögettem.
Az élet percei ismét értelmet nyertek.
Megértettem ismét, miért érdemes élnem.
Fogtad a kezem, de szorítását fájta a lelkem,
A tőled kapott érzelmeket mind, mind visszavetted.
Értékét vesztve tartottad kezem a kezedben.
Még végül inkább örökre elengedted.
Most pihenni készülök, megnyugodni végre.
S csukott szemmel nézni fel az éjszakai égre.
Álmok nélkül várni az örök sötétséget...
Nem látni benne semmit, mit úgy hívnak: élet.
TUDOD TALÁN... (dalszövegem 1990-ből)
Tudod talán,tudod talán...
Mi az az álom amit álmodni kár!
Bolond a szíved és semmit se' látsz
Amikor ég a csók és perzsel a szád.
Tudod talán és fáj is talán
Bármerre nézel - érzed! tudod talán
Édes vágy...
Nem volt igazság és nem volt remény!
Elhagyva álltál
Mégis szép!
Megtört valóság és megtört csodák!
Mégis szép!
Éget még...
FÉLTELEK
Féltem a lépted, mely hozzám elvezet.
Féltem az álmod, mert nem én keltelek.
Féltem a kedved, hisz benne vagyok én!
Féltem a szíved, hiszen értem ég.
Féltelek mindig, ha nem vagy itt velem.
Féltelek akkor, ha vággyal átölelsz.
Féltem a csókod, melyre mindig éhezem.
Féltem a lángot, mert ez a szerelem.
Hiányzol
Kicsi szívem érted fáj!
Gyere vissza! Várok rád!
Álmaimban téged látlak,
Gondolatban mindig hívlak!
Hiányzik az érintésed!
Kívánom a lélegzésed!
Érted ég a hajnal s érted ébredek.
Érted jő el az este és érted alszom el.
Érted álmodom nappal és éjjel!
Érted sírok mindig, hiányzol édes!
Fájásom sóhaját elnyeli a világ!
Mint esőcseppet - felfal az óceán.
AJÁNLOM AZ OLDALT
